Hogyan kérdezzünk?

Mielőtt felteszünk valamilyen kérdést, érdemes végiggondolni hogy jól definiált-e, illetve hogy valóban arra az információra vonatkozik-e a kérdés, amire kiváncsiak vagytok.

Ha például fotonokról szeretnétek valamit kérdezni, akkor többnyire nem érdemes klasszikus fogalmakat használni.
Habár a klasszikus jelenségeket is elvileg visszakaphatjuk a kvantumfizika alapján, de ez általában nem egyszerűbb, hanem bonyolultabb (kivételek persze akadhatnak) mint a kvantumfizika.

A felmerülő kérdésekre akkor könnyű válaszolni, ha jól van megfogalmazva.
Ezt érthető módon éppen a laikusok nem képesek legtöbbször megtenni, és bár bizonyos esetekben "ki lehet találni" hogy mire is gondolt az illető, a gyakorlat azt mutatja hogy ha úgy válaszolunk, hogy alapvető fogalmi zavarok élnek benne, azzal nem tesszük számára világossá a dolgok állását.

A kérdések megfelelő feltevése, vagy az arra való rávezetés nem piszkálódás részünkről, hanem önmagában is fontos segítségnyújtás (oktatás), ami méltatlanul alul van értékelve.
A nyájas olvasó elhiheti, hogy a kérdések precíz feltevése éppúgy része a tanulásnak, mint a kutatásnak.
Nem csak a fizikában.

Fontos tisztázni azt is, -ha csak lehetőségetek van rá- hogy milyen modellen belül, vagyis milyen feltevések mellett, milyen körülmények között lejátszódó jelenségre vonatkozik a kérdés.


Ha például valaki azt kérdezi meg, hogy mi az oka annak hogy gekkó képes megállni egy függőleges falon, annak különböző szintű magyarázatai lehetnek.
A mechanika szintjén tökéletesen kielégítő magyarázat, hogy a gekkóra olyan erő(sűrűsége)k hatnak, amelynek függőeleges komponensei képesek ellensúlyozni a a gekkó súlyát. Az erőt persze bizonyos tulajdonságai alapján besorolhatjuk a tapadási súrlódási erők közé, de nem foglalkozunk a mélyebb okaival.
A termodinamika szintjén persze lehet ennek a hátterével foglalkozni, ebben a megközelítésben a gekkó lába és a fal között olyan kölcsönhatást feltételezhetünk -részletesebb vizsgálatok alapján a talpon lévő bizonyos nanostruktúráknak illetve ezek nagy relatív felületnek tulajdonítva- ami számottevő mélységű energiagödröt jelent a gekkó faltól való eltávolítása szempontjából.
Ha ennek az energiának a részleteiben akarunk elmerülni, akkor elkerülhetetlen hogy a molekuláris kölcsönhatásokkal megismerkedjünk, ami a kvantummechanika, elektrodinamika és statisztikus fizika gondolatai alapján érthető meg.

Természetesen a kérdések láncolatát mindig lehetne folytatni, de a pillanatnyi ismereteink végesek, ami azon túl van, az jelenleg a filotófia területére esik.

Mindenesetre ez talán rávilágít hogy miért lehet fontos rögzíteni hogy pontosan mire is vonatkozik a kérdésünk.

Végezetül, a természettudományos eredmények -akárcsak bármilyen logikai konstrukció, sőt maga a logika is- mindig bizonyos érvényességi keretek között fogadhatóak el.
Ez a kiváncsiságon és érdeklődésen kívül alázatra is kell hogy intse az embert.