Kozmológiai előadássorozat

Dgy írta:Tisztelt érdeklődők!

A korábban sokak által látott Polaris-beli előadásokhoz hasonló jellegű és stílusú (bár azoknál kissé számolósabb) fizikai, asztrofizikai és kozmológiai ismeretterjesztő előadássorozat indul a tavaszi félévben. A sorozat hivatalosan egyetemi speciális előadásként szerepel, de kívülállók is szabadon látogathatják. A matektól sem kell félni: hatványozásnál, logaritmusnál és elemi deriválásoknál bonyolultabb műveletek nem fordulnak elő. Viszont az anyag nagy, tehát koncentrálni kell.

Szeretettel várok minden érdeklődőt!

dgy
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Dávid Gyula:
A lakható Világegyetem
ismeretterjesztő előadássorozat

Szükséges előismeret: általános természettudományi műveltség.
Matek: hatványozás, logaritmus, differenciálás

Időpont: hétfő 17–19 óra
először 2015 február 16, utoljára május 11.
Hely: ELTE TTK lágymányosi északi tömb (1117 Bp Pázmány Péter sétány 1/a) földszint 0.81 terem


Az elõadássorozat a XX. század természettudományának egyik legnagyobb horderejû felfedezésével foglalkozik, amely kapcsolatot mutatott ki a Világegyetem tulajdonságait meghatározó alapvetõ fizikai törvények és állandók, valamint az ember (illetve más élõ- és értelmes lények) puszta létezése között.

Az elsõ elõadásokon megmutatjuk, hogy a fizika ezredvégi – ezred eleji állapotában néhány egyszerû fizikai alapelv és néhány természeti állandó ismeretében legalábbis nagyságrendileg megbecsülhetjük az Univerzumban általánosan elõforduló objektumok jellemzõ méreteit és jónéhány fontos fizikai tulajdonságát (atomok mérete és energiája, a szilárd testek sûrûsége, az élõlények mérete, a hegyek magassága, bolygók és csillagok tömege, a csillagok fényessége és élettartama, a galaxisok tömege stb).

Ezután megvizsgáluk, mi történne, ha az alapvetõ fizikai állandók értékét kicsit megváltoztatnánk. A természetes várakozással szemben a Világegyetem és az objektumok tulajdonságai "nem analitikus" függvényei a paramétereknek – kis változtatás is minõségileg más Univerzumhoz vezetne, mi több, az így létrejövõ "alternatív" Univerzumok nagy része alkalmatlan lenne az (általunk bármilyen formában elképzelhetõ) életre.

Ennek a nagy horderejû következtetésnek a levonásához nem elegendõ az objektumok "sztatikus" tulajdonságainak tanulmányozása – "dinamikus", az objektumok keletkezését, történetét is figyelembe vevõ vizsgálatokra van szükség. Ehhez természetes keretet szolgáltat a Nagy Bumm kozmológiája.

A speci utolsó elõadásain megvizsgáljuk az Univerzum speciálisan "lakható" voltára vezetõ következtetések természettudományos és filozófiai interpretációit, magyarázat-kísérleteit, a "lakható világ elvének" (más néven "antropikus elv") különbözõ verzióit, és viszonyukat a természettudományos megismerés szokásos módszereihez.

Ajánlott irodalom:

P. C. Davies: The Accidental Universe. Cambridge Univ. Press, 1982
Székely László: Az emberarcú kozmosz. Áron Kiadó, 1997
Lukács Béla - Paál György: A világ szerkezeti állandói. In: Csillagászati Évkönyv 1982. Gondolat, 1981
M. J. Rees: Csak hat szám... Vince Kiadó, 2000
P. C. Davies: A megbundázott Világegyetem. Akkord Kiadó, 2008
A. S. Eddington: A természettudomány új útjai. Franklin, 1936
dgy: A lakható Világegyetem. Természet Világa, 1990/7
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Dgy írta:Egy személyes kérdésre válaszul: erről a sorozatról - mint az egyetemi előadásokról általában - NEM készül videofelvétel.

Azért tettük az időpontot estére, hogy ne csak az egyetemi hallgatók, hanem a külső érdeklődők is eljöhessenek.

dgy

srudolf írta:Legalább a fóliákat tegyétek közzé, ha laptokról mutatod be.

dgy írta:Táblára írok, általában fejből...

dgy

dgy írta:Köszönöm a rendkívül sok érdeklődő megjelenését!

dgy

SanyiLaci írta:Ne viccelj már! Mi köszönjük. Biztos nagyon alapos lesz a sorozat, ha egyszer egy fél éven át tart. Abba nagyon sok minden belefér, főleg komoly matek nélkül. (Még szerencse, hogy itt már mindenki kvantumból is perfekt, meg áltrelből is. Hehe )

SanyiLaci írta:Szia Dgy!

Valamit meg szeretnék kérdezni az előadáson elhangzottakkal kapcsolatban.
Ugyebár egy logaritmikus skálájú ábrán ábrázoljuk a stabil anyagi létezőket, elemi részecskéktől, atommagoktól, atomos anyagoktól kezdve gázfelhőkig, meg minden.
Húztunk 2 egyenest, egyiknek +1,másiknak -1 a meredeksége, amiktől balra nem lehet stabil anyag. Az egyiknek a határoló egyenese (a +1 meredekségűé) a fekete lyukak eseményhorizontja.

Na már most a kérdés: miért nem vesszük bele a stabilan létező objektumok közé a fekete lyukakat? Hiszen meglehetősen stabilan léteznek, vannak, ott van a galaxis középpontjában, és ott lesz még akkor is, amikor már az összes csillag kihuny a tejútban. Tömege, mérete (legalábbis az eseményhorizontja) meglehetősen stabil. Miért nem nevezed stabil anyagformációnak, amikor -anélkül, hogy bármit is tudnánk az ottani körülményekről- eléggé stabil létezőknek tűnnek. Legalábbis kívülről nézve.

Dgy írta:

miért nem vesszük bele a stabilan létező objektumok közé a fekete lyukakat

Később majd beleveszem azokat is. Mindenesetre nagyon mások, mint a többi stabil szerkezet. A többiek esetében fennáll a megalapozott remény, hogy az ismert fizikai törvények alapján (legalábbis kvalitative) meg tudjuk magyarázni a szerkezetüket, méretüket, tömegüket, kötési energiájukat stb. Arról viszont halvány fogalmunk sincs, hogy az eseményhorizonton belül az anyag milyen formában van, mekkora, milyen sűrű stb. Egy biztos: nem lehet statikus. Tehát semmiképpen sem illik bele a többi, stabilan létező objektum közé.

Megtehetjük viszont, hogy a horizont mögé bújt anyagot a "burkával" pótoljuk, és az eseményhorizont adatait haszmáljuk. Ez valóban stacionárius, állandó méretű és állandó tömegű (ha nem kap további utánpótlást). Ezek a horizontjukkal helyettesített anyagdarabok a diagram határán, a plusz 1 meredekségű egyenes mentén helyezkednek el - jobb híján. Ahogy az elemi részecskéket is - értelmes "méret"-definíció híján - a Compton-hullámhosszukkal helyettesítettem.

dgy

SanyiLaci írta:Érdekes dolgok ezek. Valahol hasonlítanak a fekete lyukak az elemi részecskékre.
Csak kérdés, hogy megtudhatunk-e valamit valamikor róluk, vagy a kvantumgravitáció megszületik-e valaha, és annak milyen alkalmazásai lesznek. Vár a Tau Ceti, valamit már ki kellene találni.

Dgy írta:

Valahol hasonlítanak a fekete lyukak az elemi részecskékre.

Wheeler (a mai amerikai részecskefizikus és kozmológus generáció tanárainak tanítómestere) már a hatvanas években publikált egy elméletet, amelyben az elemi részecskék mind fekete lyukak. Így minden mező erővonalai olyanok, mint a mágneses mező B vonalai: azaz zártak (divergenciamentesek), nem kezdődnek és nem végződnek sehol. Amikor azt hisszük, hogy az erővonal egy negatív töltésen végződik, tévedünk: az erővonal belebújik egy féreglyukba, és valahol máshol, egy pozitív töltésű lyukszájon bújik ki, majd bezáródik. Eme egyszerű képre épülő matekkal meglepően sokféle részecskefizikai jelenséget lehetett helyesen leírni.

dgy