Események

barankai írta:Népszerűsítő és népszerűtlenítő előadások, bevezetések és kivezetések hellyel és időponttal.

barankai írta:

Az ötödik Central European Relativity Seminars (CERS5) találkozó 2015. február 26-a és 28-a között, az MTA Székházában kerül megrendezésre.
A kialakult gyakorlatnak megfelelően a CERS-rendezvények két és félnaposak. (Az első és a negyedik Bécsben a Schrödinger Intézetben, a második a krakkói Jagelló Egyetemen, míg a harmadik Golmben az Einstein Intézetben volt.) A találkozó az általános relativitáselmélet területén aktívan dolgozó, főként közép-európai, köztük magyar PhD hallgatók, fiatal és kevésbé fiatal posztdoktorok vonultatják fel új eredményeiket. A találkozó fő célja a fiatalok szakmai beágyazottságának erősítése, melyet a jelen lévő tapasztaltabb kollégák hozzászólásaikkal, javaslataikkal támogatnak.
Az idei találkozó 2015. február 26-án kora délutáni kezdéssel indul, majd február 28-án egy hosszú délelőtti szekcióval fejeződik be. A találkozó fő részét az előzetesen beküldött absztraktok alapján kiválasztott huszonhat 15-20 perces, fiatalok által tartott előadás alkotja.
A pénteki, teljes nap szakmai zárásaként két kiemelt nyilvános tudományos előadásra is sor kerül majd. Elsőként Robert Wald 17 órától Black Holes and Thermodynamics címen tart előadást. Emellett rendezvényünk lehetőséget biztosít arra is, hogy a második előadást a tíz éve elhunyt kiváló kollégánk, Perjés Zoltán emlékének szenteljünk. Ennek keretében George Sparling 18 órától Perjés Zoltán tudományos munkásságáról egy közeli jó barát és pályatárs visszatekintésével tart emlékelőadást.
A CERS5 nemzetközi rendezvény nyitott minden hazai érdeklődő számára. A találkozó tudományos programja – kiváltképp a világhírű kutatók által tartott két kiemelt előadás – betekintést enged (nemcsak a szűk szakmai közösség tagjai számára) a szakterület legfontosabb nyitott problémaiba.
A CERS találkozók sajátossága, hogy nincs regisztrációs díj. Ennek ellenére minden, a teljes programon részt venni szándékozó kollégát arra kérek, hogy regisztráljon – igény esetén küldje be előadásjavaslatának címét és absztraktját – a http://wigner.mta.hu/cers5/ oldalon keresztül.

Robert Wald hihetetlenül nagy név az áltrelben. A tankönyve sztenderd. Az egyik könyv, amiből tanultam az áltrelt.

Perjés Zoltán a hazai áltrel kutatások atjya. Hihetetlenül nagy név. Állítólag amikor Oxfordban volt, Penrose-nál lakott. Szintén írt könyvet, ez a másik könyv amiből tanultam az áltrelt.

Kozmofórum olvasóinak az előadások kötelezőek! Hiányzás csak orvosi igazolás ellenében elfogadható.

Dgy írta:

Állítólag amikor Oxfordban volt, Penrose-nál lakott.

Ez nem állítólag, ez tény.

dgy

Dgy írta:Kedves fórumozók, a fizika iránt érdeklődők!

2015. április 18-án (most szombaton) országszerte kísérleti bemutatók, előadások, interaktív látványosságok népszerűsítik a fizika tudományát.

Hiszen A FIZIKA MINDENKIÉ!

Ez a rendezvénysorozat neve is.
Központi weblapunk az országszerte szervezett programok felsorolásával:

http://afizikamindenkie.kfki.hu/

Plakát: http://afizikamindenkie.kfki.hu/sites/default/files/plakat.pdf

2015 egyben a Fény Nemzetközi Éve is. Ezért a fizikai bemutatók legtöbbje a fényjelenségekre koncentrál, és látványos fényjelenségeket mutat be a szivárványtól a lézerig.

Az országos rendezvény központi megnyitója 11 órakor lesz Budapesten, az ELTE lágymányosi campusán (1117. Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a), ahol aztán a Lágymányosi Fényes Napon egész napos program, érdekes előadások és kísérletek várják az érdeklődőket. Ennek részletes programja alább következik, a hivatalos program linkje:

http://afizikamindenkie.elte.hu/

Szeretettel várunk minden, a fizika iránt érdeklődő látogatót, középiskolást és középiskolai tanárt!

A szervezők

------------------------

MEGHÍVÓ

A fizika mindenkié rendezvény megnyitójára
ELTE Lágymányosi Campus
2015. április 18.


11:00 Ünnepélyes megnyitó

Kroó Norbert, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli elnöke, akadémikus
Cserti József, az ELTE professzora, a rendezvény megálmodója
Hidvégi Edit, a Tungsram-Schréder Zrt. képviselője
Lévai Péter, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont főigazgatója
Groma István, az ELTE Fizikai Intézet igazgatója

A megnyitót követően az Budapest Young Minds Section szervezésében a Lágymányosi Fényes Napon egész napos programmal, érdekes előadásokkal, látványos kísérleti bemutatókkal várjuk a fizika iránt érdeklődőket!


1. Helyszín: Eötvös Terem (0.83)

11.45 – 13:30 Előadások a Fény Nemzetközi Éve szellemében
11:45 – Dr. Kiss László (MTA CSFK): Űrcsillagászat
12:15 – Dr. Kellermayer Miklós (SOTE): Modern fénymikroszkópia
12:45 – Dávid Gyula (ELTE): A fekete fény

13.45 – 17:30 Fény a Sötétben
Szemkápráztató optika kísérletek

2. Helyszín: az Eötvös Terem, a Foucault-inga és az első magyar részecskegyorsító mellett, a földszinten és az első emeleti galérián

13:45 – 17:30 Interaktív Fizika Kísérletek
A fizika számos területét érintő kísérletek párhuzamosan, több standnál zajlanak.
A látogatóknak lehetősége van végigjárni a standokat, egyes kísérleteket akár maguk is elvégezhetnek!

3. Helyszín: ELTE Udvar

13:45 – 17:30 Napészlelés, robbantások, rakéták.

4. Helyszín: Sokszínű Fizika Busz (az ELTE két épülete között)

11:45 – 16:00 Interaktív kiállítás, napjaink érdekes tudományos eredményeiből, a nanotudományon át a fénnyel kapcsolatos kísérletekig.
---------------------------------

Gyere el te is! Hiszen a fizika mindenkié!

dgy

Dgy írta:
Tisztelt Kozmofórum olvasók, írók és szimpatizánsok!

Felhívom a figyelmeteket az ELTE TTK-n immár tizenegyedik évfolyamába lépő, és januárban a 150-ik előadásához érkező "Az atomoktól a csillagokig" című előadássorozatra.

Lévén 2015 a Fény Nemzetközi Éve, a sorozat őszi előadásai mind a fény fizikájával, tudományos, technikai, orvosi és gyakorlati alkalmazásaival foglalkoznak.

A részletes program megtekinthető a sorozat weblapján: http://www.atomcsill.elte.hu

Ugyanitt letölthetők az összes korábbi előadás videofelvételei és az előadók prezentációi.

Az előadásokat élőben is közvetíti Tepi és csapata: http://www.galileowebcast.hu/kozvetites.html

Az idei első előadás szeptember 10-én lesz, témája: A fekete fény.


Más: aki komolyabban is akar foglalkozni a relativitáselmélettel vagy a kvantummechanikával, annak ajánlom figyelmébe az ELTE-n tartott speciális előadásaimat:

- A speciális relativitáselmélet alapjai 2. (relativisztikus mechanika, elektrodinamika és mezőelmélet)
Minden szerdán 16-19 óra között, ELTE TTK lágymányosi északi tömb (1117 Bp Pázmány Péter sétány 1/a), 0.79 terem. Először szeptember 9-én.

- Az általános relativitáselmélet alapjai 2. (konnexió, görbület, relativisztikus mechanika, Einstein-egyenletek, megoldások, fekete lyukak)
Minden szerdán 12-14 óra között, kémia épület 058 terem. Először szeptember 16-án.

- A kvantumelmélet alapjai 1. (Matematikai alapok, Hilbert-tér, operátorok, Schrödinger-egyenlet, mérési axiómák, kétdimenziós, egzaktul megoldható modellek, harmonikus oszcillátor)
Minden kedden 8:30-10 óra között,északi tömb 0.79 terem. Először szeptember 15-én.

Külső érdeklődőket is szeretettel látunk!

dgy

Dgy írta:ELTE Fizikai Intézet

                       RENDKÍVÜLI ORTVAY KOLLOKVIUM

                   2016. január 21., csütörtök, 15:00-kor
               Az ELTE Pázmány Péter s. 1/A alatti épületében
                          földszinti 0.81 előadóban

                   Imre Bartos (Columbia University, USA)

       "Astronomy's 'Next Big Thing:' What can we expect from direct
               gravitational-wave observations in the near term?"


Kivonatos ismertetés:
Advanced LIGO's completion and ongoing observation run might put the first direct detection of gravitational waves on the horizon, just in time for the 100th anniversary of Einstein's prediction. Beyond the eventual discovery, there is a growing focus on incorporating gravitational waves as a new window on questions from violent transients to cosmology. We will discuss some aspects of the key scientific directions in which gravitational wave searches are being utilized, with particular emphasis on multimessenger astronomy.

Dgy írta:

Imre Bartos (Columbia University, USA)

"Astronomy's 'Next Big Thing:' What can we expect from direct
gravitational-wave observations in the near term?"

Úgy látszik, a gravitációs hullámok mégsem akarják, hogy felfedezzék őket.

Néhány órával a meghirdetett rendkívüli szeminárium előtt megváltoztatták a címét és a témáját, ugyanaz az előadó a neutrínó-detektorokról fog beszélni.


dgy

rasta27 írta:Átadták a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakat!
http://www.urvilag.hu/article.php?id=6720
"A Nők a Tudományban Egyesület 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, melyet a Magyar Tudományos Akadémia szakmai közreműködésével harmadszorra adtak át."

Dgy írta:Kedves barátaim, rokonaim és üzletfeleim, fórumtagok!

Talán akad köztetek, akit érdekel az alábbi esemény:

-------------------------------------------------
A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében

2016. november 8-án, kedden 18 órakor

Dávid Gyula tart előadást

A sötét anyag nyomában

címmel a Magyar Tudományos Akadémia főépületében (1051 Bp. Széchenyi István tér 9.), a díszteremben.

Az előadás anyaga csak részben fed át "Az atomoktól a csillagokig" sorozatban 2016. szeptember 8-án elhangzott hasonló című előadással! (Ennek anyaga az alábbi címen érhető el: http://atomcsill.elte.hu/program/kivonat/2016-2017/1)

A Magyar Tudomány Ünnepének előadásai ingyenesen látogathatók, de előzetesen regisztrálni kell rájuk.
Regisztrálni az alábbi címen lehet:
http://mta.hu/esemenynaptar/2016-11-08-a-sotet-anyag-nyomaban-647

A Magyar Tudomány Ünnepének teljes programja a Fidelio különszámában jelent meg, és elektronikusan is elérhető:
http://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2016/fidelio_mtu_NETES_verzio.pdf

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
-----------------------------------------------------

Ui: ez a rendezvény, benne az én előadásom NEM tudományos esemény. A Tudomány Ünnepe elsősorban népszerűsítő, ismeretterjesztő, a tudományt propagáló rendezvénysorozat. Aki tehát a sötét anyag relativisztikus pszeudospinor-egyenletére kíváncsi, az ezen az előadáson nem fog vele találkozni. Ehelyett talán sokak számára érthető lesz, amit mondok. Legalábbis remélem.

dgy

rasta27 írta:Következő élő közvetítésünk február 15-én, szerdán 18 órától:
http://www.galileowebcast.hu/live/live_20170215.html
http://atomcsill.elte.hu/program/kivonat/2015-2016/10
  Dr. Kiss László csillagász, akadémikus:
Csillagrengések kutatása - hogyan pillanthatunk be a csillagok belsejébe?
(Garai Géza Szabadegyetem, Székesfehérvár)

Dgy írta:Mégsem létezik a sötét energia?

Itt az új szorgalmi időszak, folytatódik a Komplex Rendszerk fizikája és a Biológiai Fizika Tanszékek közös szeminárium sorozata!

Az első alkalom február 23.-án 13:30-kor a Békésy teremben (RLTE TTK Lágymányosi Campus, 1117 Pázmány Péter sétány 1/A, 3.67 terem) lesz, amikoris

Dobos László (KRFT) beszél:

„Sztenderd kozmológia sötét energia nélkül”

címmel.

Mindenkit szeretettel várunk!

Dgy írta:Kvantumradír

A kvantumelmélet Nagy Rejtélyei iránt érdeklődők figyelméba ajánlom az Atomcsill sorozat következő előadását, amit Koltai János (ELTE TTK Biológiai fizikai tanszék) tart "Kvantumradír-kísérlet" címmel. Sőt az előadás végén konkrétan be is mutatja a kvantumradírozás jelenségét.

Az előadás időpontja: 2017. március 9. csütörtök 17 óra.
Helyszín: az ELTE lágymányosi Fizika tömbje (1117 Bp Pázmány Péter sétány 1/A), 0.83 sz. Eötvös-terem.

Minden érdeklődőt szeretettel látunk!

dgy


Az elődás kivonata:

A kvantummechanika egyik nevezetes alapkísérletét, a kétréses kísérletet — a fény mellett — elektronokkal, protonokkal vagy akár olyan nagyméretű objektumok nyalábjával is el lehet végezni, mint a C₆₀ molekula. A kétréses kísérletekben, ha ismerjük az útvonalat, azaz meg tudjuk mondani, hogy melyik résen ment át a részecske, akkor az interferenciakép eltűnik: az útvonal ismerete tönkreteszi az interferencia megfigyelhetőségét. Ha az útvonalat (az útvonal ismeretét) "kiradírozzuk", akkor az interferenciakép helyreáll.

A kétréses kísérlet értelmezésbeli problémákat is felvet. Ha azt nézzük, hogy a részecske melyik résen ment át, akkor mindig azt látjuk, hogy vagy az egyiken, vagy a másikon. Ha viszont az interferenciaernyőn a gyűrűket látjuk, akkor a részecske egyszerre mindkét résen kellett átmenjen. Hogyan dönti ezt el a részecske, mikor dől ez el? Hogyan befolyásolja a részecskét a megfigyelésem? Ha megváltoztatom, hogy ernyőt helyezek-e az útjába, vagy nem, akkor megváltoztatom a történetét? Sérül-e a kauzalitás? Mi van, ha egy megfigyelő megleste, hogy a részecske melyik résen ment át, de meghalt, mielőtt bárkinek is elmondta volna mérési eredményét? Számtalan izgalmas kérdés, még laikusokat is megmozgató paradoxonok lehetőségével.

Az előadáshoz kapcsolodóan kísérlettel szemléltetjük is a kvantumradírozás jelenségét.

rasta27 írta:http://www.innovacio.hu/ehirlevel/
-Puskás Dávid elnyerte a Magyar Innovációs Szövetség Legeredményesebb Határon túli Pályázónak járó különdíját is, amelyet dr. Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke nyújtott át neki.

"A Holdbázis terve az Európai Űrügynökség (ESA) ötletén alapul. Eszerint a Földről odaszállított modul magába foglalna egy automatikusan felfúvódó dóm-szerkezetet, amely tartalmazná az életfenntartó rendszereket, valamint a 3D nyomtató-rovereket. A távvezérlésű mobil-nyomtatók a dómot körbeépítenék megszilárdított holdporral így a bázis megfelelő biztonságot nyújtana. A dóm egy hermetikusan lezárt struktúra lenne, megfelelő nyomást biztosítva az emberi élet fenntartásának. A kutatás célja a 3D nyomtatással előállított bázis kivitelezhetőségének, az ötlet gyakorlatba ültetésének, valamint a követelményeknek (védelem, biztonság, gazdaságosság) való megfelelésnek a vizsgálata. A legjelentősebb környezeti tényezőknek kell ellenállnia, amelyek: a felszínbe csapódó mikro-meteoritok, a nagy hőmérséklet-ingadozás (300 °C), valamint a kozmikus sugárzás, ami főként az emberi szervezetre ártalmas gamma-sugárzásból áll. Számításba véve a Földön való kísérletezés módjait, a lehetőségeket, a megfelelő módszer a Hold felszínén található holdport, más néven regolitot hasznosítja, amelyből egy cementszerű képződményt lehet létrehozni egy bizonyos só-oldattal reakcióba hozva. A kutatás kterjedt a holdi talaj megfelelő utánzására, az anyagi tulajdonságok mérésére, vizsgálatára, végül a megfelelő 3D nyomtató létrehozására és a bázis megtervezésére. Habár a kísérletek a Földön történtek, a megfelelő szimulációk, közelítések és elméleti számítások a bázis végleges, több kritériumnak megfelelő formájához vezettek."

Dávid Gyula: Fény a kanyarban
Bár a Fény Nemzetközi Éve már véget ért, a fény fizikája továbbra is tartogat újabb meglepetéseket az érdeklődőknek. Amikor a kisgyerekek lézerkardosat játszanak zseblámpáik sugarával, általában csalódottak, hiszen a fénysugarak – a jedik lézerétől eltérően – nem akadnak össze (pláne nem sisteregve), hanem zavartalanul áthatolnak egymáson. A felnőttek ilyenkor elnézően mosolyognak, hiszen mindenki tudja: a fény egyenes vonalban terjed, és két fénysugár nem lép kölcsönhatásba egymással. Ők is zavarba jönnek azonban, ha megkérdezzük tőlük: vajon a két fénysugár találkozási helyén milyen irányban és milyen sebességgel terjed az elektromágneses energia? Hasonló kérdés merül fel a tükörről visszaverődő fény esetében is: hogyan mozog, és hogyan verődik vissza a tükörről a fény energiája? És vajon elképzelhető olyan szituáció, amikor látszólag semmi sem mozdul, elemek, drótok és mágnesek nyugodtan pihennek a laborasztalon, az elektromágneses energia mégis őrült sebességgel rohangászik körbe-körbe? Hogyan lehet ezt elképzelni, mi több: megérteni, neadjisten el is magyarázni? Esetleg kísérletekkel, mérésekkel meg is erősíteni? A látszólag jól ismert elektromágneses jelenségek hátterében megbúvó energetikai vonatkozások meglepő, látszólag paradox tulajdonságaiból szemezget az előadás.

tuloktulok írta:[size=150]Intuíció vs. valóság[/size]

címmel ismeretterjesztő előadás sorozatot indítunk azzal a céllal, hogy megmutassuk, bár a mindennapokban nélkülözhetetlen a “józan paraszt ész“, a világ valós működése sokszor rácáfol. A hétköznapi logikánk sok esetben alkalmatlan a valóság leírására és megértésére. A négy részből álló sorozat mindegyike ilyen paradox helyzeteket állít a középpontba és laikusok számára is érthető módon próbálja bemutatni, milyen is a világunk valójában.

Az első előadást Dr. Bárány Balázs matematikus az MTA-BME Sztochasztika Kutatócsoportjának tudományos munkatársa tartja majd a valószínűségszámításról.

A véletlen kiismerhető kiismerhetetlensége
A matematikának egyik legfontosabb ága a valószínűségszámítás, mely előre nem megjósolható kimenetellel bíró eseményekkel foglalkozik. Nem kétséges, hogy ilyen jelenségek az élet minden területén jelen vannak, gondolhatunk akár a politikai választásokra, akár egy növény növekedésére, az időjárásra, vagy a tőzsdei mozgásokra.

Az előadásból többek között kiderül, hogy mi a teendő, ha valaki pénzes borítékokat kínálgat, mit jelent, ha egy kutatás reprezentatív, érdemes-e kaszinózni, vagy mennyire érdemes pánikba esni, ha egy nemi betegség szűrésünk pozitív lesz. És egyáltalán létezik-e olyan, hogy véletlen.

Helyszín: Budapest, Kmety György utca 27. A Magyar Képzőművészeti Egyetem - Intermédia Tanszék műtermi előadója.

Időpont: 2018. február 13-án 18 óra.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

tuloktulok írta: Intuíció vs. valóság

címmel ismeretterjesztő előadás sorozatot indítottunk azzal a céllal, hogy megmutassuk, bár a mindennapokban nélkülözhetetlen a “józan paraszt ész“, a világ valós működése sokszor rácáfol. A hétköznapi logikánk sok esetben alkalmatlan a valóság leírására és megértésére. A négy részből álló sorozat mindegyike ilyen paradox helyzeteket állít a középpontba és laikusok számára is érthető módon próbálja bemutatni, milyen is a világunk valójában.

A második előadást Vörös Miklós ex-fizikus, időjárás és pénzügyi modellező tartja a fényről.

Világos?
Az életünk során gyűjtött információk döntő többségét fény segítségével szerezzük meg. De vajon mennyire ismerjük-e magát a fényt? Az előadáson sorra vesszük, milyen ismert és meglepő tulajdonságai vannak a fénynek; hogyan próbálták a fizikusok a sokszor egymásnak ellentmondó kísérleteket megmagyarázni és egyetlen rendszerbe foglalni. Érintjük a fény részecske- és hullámtermészetét, az éter kérdését, valamint kitérünk egy macska esélyeire (nem, nem az a macska).

Helyszín: Budapest, Kmety György utca 27. A Magyar Képzőművészeti Egyetem - Intermédia Tanszék műtermi előadója.

Időpont: 2018. március 13-án 18 óra.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A már megtartott és még csak tervezett előadásokról is a tudnivalókat, felvételeket a https://tudosito.tumblr.com/ oldalon találhatod meg.

tuloktulok írta:[size=150]A téridőről: az iker paradoxontól a gravitációs hullámokig[/size]

A tér és az idő olyan fogalmak, amelyekről mindenkinek van valamilyen elképzelése. Ezért is került be a köztudatba Einstein relativitáselmélete, amely a XX. század elején a térről és az időről alkotott képünket alapvetően megváltoztatta. Az előadásban mindenekelőtt körüljárjuk, hogy miért is beszélünk tér és idő helyett téridőről. Ezután sorra veszünk néhány olyan példát, amely jól mutatja azt, hogy miben is viselkedik másképp a téridő, mint azt naivan gondolnánk. Az olyan alapvető kérdésektől, mint, hogy a Földön maradt iker miért öregszik gyorsabban mint az űrhajózni indult társa, eljutunk addig, hogy a téridő hullámozhat is. Ezek a hullámok a gravitációs hullámok, amelyek első közvetlen észleléséért ítélték oda 2017-ben a Fizikai Nobel-díjat.

Az Intuíció vs. valóság sorozat harmadik részének előadója Bécsy Bence mesterszakos hallgató, a LIGO tudományos együttműködés magyar csoportjának tagja lesz.

Helyszín: Budapest, Kmety György utca 27. A Magyar Képzőművészeti Egyetem - Intermédia Tanszék műtermi előadója.

Időpont: 2018. április 17-én 18 óra.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!