Könyvek, dokumentumok

Banzai írta:Kérdés. Szerintetek ha felteszek pár, számomra érdekes könyvet teljes egészében, vagy ismeretterjesztő dokumentumot, az nagyon sérti a szerzői jogokat? Próbaképpen:

A teljesség igénye nélkül szeretnék bemutatni pár könyvet, melyek kapcsolódnak a fórumhoz, és számomra nagyon kedvesek. Igazán olvasmányos jelleggel, érdekesen mutatják be és foglalják össze az utóbbi pár évben évtizedben elért kozmológiai, fizikai eredményeket. Laikusoknak is, matematikai előképzettség nélkül is könnyen befogadható információkat tartalmaznak (azért van pár kivétel )


Richard P. Feynman - A fizikai törvények jellege
„A természet – írja Feynman – egyszerű, és ezért nagyon szép.” Ám közvetlenül a kísérletekből olvassák-e ki a fizikusok a természet törvényeit? Kiterjesztik-e bátran az eredményeket még feltáratlan területekre, hogy ellenőrizhető jóslatokat tegyenek? Vagy kigondolják törvényeiket, és a valóság nyakába akasztják azokat? Hogy megválaszoljon ilyen alapvető kérdéseket, Feynman professzor felvázolja azokat a témákat, amelyek közösek a gravitáció törvényében és Newton, Maxwell és Einstein nagy, világosságot gyújtó felfedezéseiben. Vizsgálja a matematikát, mint a természet nyelvét, a megmaradás és a szimmetria alapvető elveit, a riasztó tényt, hogy az idő soha nem fordul vissza és a kvantummechanika által bevezetett valószínűségeket és bizonytalanságokat; az utolsó fejezet előretekint új törvények felkutatására. Az eredmény egy gazdag, érthető könyv.


Stephen W. Hawking - A mindenség elmélete
A kötet hét előadást tartalmaz, amelyekben Stephen W. Hawking, a neves tudós, a tudomány nagy népszerűsítője fejti ki a világegyetem ismereteink szerinti történetét. Hawking a világegyetemről alkotott elképzelések történelmi áttekintésével kezdi az előadás-sorozatot: Arisztotelész megállapításától - hogy a Föld gömbölyű - eljut Hubble kétezer évvel későbbi felfedezéséig, nevezetesen addig, hogy a világegyetem tágul. Ezek ismeretében tárja fel a modern fizika eredményeit, mondja el a világegyetem kezdetével, a fekete lyukak természetével és a téridővel kapcsolatos elméleteit. Végül felteszi a modern fizika által megválaszolatlanul hagyott kérdést: hogyan lehet az összes részelméletet összehozni a Mindenség egyesített elméletében.


Ian Stewart - A természet számai
IAN STEWART számos matematikai tárgyú könyv szerzője. A VILÁG – EGYETEM sorozat számára írt könyvében a természet mintáiból indul ki. A csillagok körök mentén mozognak, az évszakok ciklikusan váltakoznak, minden hópehely, hatszög-szimmetriát mutat, a tigrisek csíkosak, a hiénák foltosak. „Az emberi értelem és kultúra formális gondolati rendszert dolgozott ki a minták felismerésére, osztályozására és hasznosítására. Ez a matematika.” – állapítja meg a szerző. E minták és a matematika segítségével közelebb juthatunk a természeti törvények titkainak megismeréséhez.


Martin Rees - Csak hat szám
Sir Martin Rees a kozmológia nemzetközileg legismertebb szakértője. A Cambridge Egyetem professzora, Királyi Csillagász, a Royal Society tagja. A fekete lyukak, a galaxisok és a nagyenergiájú asztrofizika számos kulcskérdésével foglalkozik. Mély kapcsolat van a csillagok és az atomok között, Rees bemutatja, miként határozza meg csupán hat, a Nagy Bummba vésett szám a fizikai Világegyetemet. Ha közülük csak egy is más lett volna, nem léteznének sem a csillagok, sem az élet. Ez a felismerés az univerzum, a benne elfoglalt helyünk és a fizikai törvények gyökeresen új szemléletéhez vezet.


Michio Kaku - A lehetetlen fizikája
A lehetetlenek világának lebilincselően izgalmas tudományos felderítése - a halálsugaraktól és az erőterektől a láthatatlanná tevő köpönyegig. A szerző kifejti, mennyire válhatnak elérhetővé ezek a technológiák a következő évtizedekben vagy évezredekben. Száz évvel ezelőtt a tudósok azt mondták volna, hogy a lézer, a televízió és az atombomba kívül esik a fizikailag lehetséges dolgok világán. A lehetetlen fizikája című könyvében a tekintélyes fizikus, Michio Kaku megvizsgálja, milyen mértékig válhatnak a jövőben hétköznapi valósággá a tudományos-fantasztikus irodalomból ismert módszerek és eszközök, amelyeket ma még egyformán lehetetlennek tartunk. Kaku a sci-fi világából indul ki, hogy a teleportációtól a telekinézisig szemügyre vegye a fizika ma ismert törvényeinek az alapjait - és korlátait. Lenyűgöző és gondolatébresztő beszámolójában elmagyarázza: • Miként lehet képes az optika és az elektromágnesség (az elektrodinamika) tudománya a fénnyel körbekerültetni egy tárgyat, ahogy a patak körülfolyja a sziklát, és ezáltal a "folyás irányában'" elhelyezkedő megfigyelő számára láthatatlanná tenni a tárgyat. • Hogyan lehet a torlósugár-hajtóműves rakétákkal, napvitorlásokkal, antianyaggal működő hajtóművekkel vagy nanorakétákkal eljutni a közeli csillagokig. • Miként válhat egyszer majd lehetségessé - az MRI, a számítógépek, a szupravezetés és a nanotechnológia lehetőségeit kihasználva - az egykor áltudománynak tartott telepátia és pszichokinézis. • Miért összeegyeztethető az időgép a kvantumfizika ismert törvényeivel, noha csak egy hihetetlenül fejlett civilizáció lehetne képes egy ilyen berendezést megépíteni.


Michael Brooks - Fizika: Nagy kérdések
Sir Martin Rees a kozmológia nemzetközileg legismertebb szakértője. A Cambridge Egyetem professzora, Királyi Csillagász, a Royal Society tagja. A fekete lyukak, a galaxisok és a nagyenergiájú asztrofizika számos kulcskérdésével foglalkozik. Mély kapcsolat van a csillagok és az atomok között, Rees bemutatja, miként határozza meg csupán hat, a Nagy Bummba vésett szám a fizikai Világegyetemet. Ha közülük csak egy is más lett volna, nem léteznének sem a csillagok, sem az élet. Ez a felismerés az univerzum, a benne elfoglalt helyünk és a fizikai törvények gyökeresen új szemléletéhez vezet.


Sean Carroll - Most és mindörökké
Miért a múltra emlékszünk, nem pedig a jövőre? Van-e iránya az időnek? És főleg: lehetséges-e az időutazás? - kérdi könyvében Sean Carroll, aki az idő, e megfoghatatlannak tűnő fogalom természetét kutatja. Az Most vagy mindörökké izgalmas és tanulságos olvasmány, hiszen olyasvalamiről szól, ami civilizációnk és életmódunk meghatározó eleme, s amit képesek vagyunk ugyan megmérni, ám nem tudjuk irányítani. Vagy mégis? Carroll műve számtalan izgalmas elméleti kérdést vizsgál meg, méghozzá olyan példákon keresztül, amelyek révén könnyen érthetővé válnak a szerző tudományos igényű magyarázatai.


Geszti Tamás - Kvantummechanika
Geszti Tamás könyve a nem-fizikus olvasó számára is követhető bevezető áttekintéssel kezdődik. Ezt folytatja a fizikushallgatók kvantummechanika kurzusára szánt részletes feldolgozás, majd a további fontos részletkérdéseket bemutató függelékek. Aki végigolvassa, korszerű áttekintést kap az új évezredben aktívan kutatott témák elméleti és kísérleti vonatkozásaiból.
Geszti Tamás a fizikai tudományok doktora, egyetemi tanár. Tudományos kutatói tevékenysége a kvantummechanikához kötődik. Oktatóként az elméleti fizika számos területéről tart előadásokat.


Michio Kaku - Hipertér
Léteznek-e további dimenziók? Lehetséges-e az időutazás? Meg tudjuk-e változtatni a múltat? Vannak-e átjárók párhuzamos univerzumokba? A tudósok egykor puszta spekulációnak tartották a fenti, valamennyiünket foglalkoztató kérdéseket. Az idők során azonban a helyzet változott: ma már ezek a kérdések állnak az utóbbi idők egyik legpezsgőbb kutatási területének középpontjában. Michio Kaku e könyvben a modern fizika legizgalmasabb (és talán legfurcsább) fejezetébe, a tizedik dimenzió, az időhurkok, a fekete lyukak és a párhuzamos univerzumok világába vezeti be az olvasót.


Michio Kaku - Párhuzamos világok
Haldoklik az Univerzumunk? Létezhetnek más univerzumok is? A Párhuzamos világokban a világhírű fizikus és bestselleríró a kozmológia és az M-elmélet lenyűgöző világába repíti az olvasót, és az Univerzum végső sorsát tárgyalja. Első fizikai témájú könyvében, a Hipertérben, Michio Kaku annak a rendkívüli fejlődésnek a leírásával indít, amely az utóbbi évtizedben a tudósokat az Univerzum születéséről és végső sorsáról alkotott elképzelések újragondolására kényszerítette. Kaku szemében a fizika aranykorában elünk, mivel a W'MAP és GOBE műholdak, továbbá a Hubble-űrtávcső által tett új felfedezések a "gyermekkorú" Univerzum kepeit tarjak elénk. Amint a csillagászok a W'MAP műholdról érkező adatok özönén átverekszik magukat, egy új kozmológiai kép tarul elénk. Az Univerzum születéséről alkotott máig legelfogadottabb elmélet a felfúvódó Univerzum elmelete. Ezen elmelet szerint az Univerzum a buborék-univerzumok végtelen tengerében lebegő buborékok egyike, talán csak egy a multiverzumban helyet foglaló sok-sok univerzum közül és új univerzumok állandóan keletkeznek. Egy párhuzamos univerzum csupán csak milliméterekre heverhet a mienktől. A húrelmélet és a párhuzamos univerzumok elképzelése sokáig a misztikum, a sarlatánok és a bolondok területe volt. Mara az elméleti fizikusok messzemenőleg elfogadjak a húr-elméletet és annak legutóbbi változatát, az M-elméletet mint az egyetlen olyan elméletet, amely - ha helyesnek bizonyul - az Univerzum négy alapvető erőfajtáját egyszerű és elegáns úton újraegyesítheti, és megadhatja a választ arra a kérdésre, hogy mi történt az Ősrobbanás előtt.


Amir D. Aczel - Isten egyenlete
A kozmológia tudománya a világegyetem természetét tanulmányozza. Az Isten egyenlete a világ több pontján végzett kutatás és tucatnyi kimagasló tudóssal folytatott beszélgetés eredményeként bemutatja a kozmológia legújabb fejleményeit. A szerző Einstein elméletei és "kozmológiai állandó" segítségével világít rá a relativitás és a kozmológia között lévő kapcsolatokra. Úgy érezzük, mintha Einstein lenne Isten szócsöve, rajta keresztül értünk meg valamit tágabb környezetünk alapigazságaiból, amelyeknek tudományos igazolása éppen most folyik. Aczel felvillantja Einstein eddig kevéssé ismert emberi arcát. Ezt néhány olyan, eddig magánkézben lévő Einstein-levél segítségével teszi, amelyeket ő fordított le először angol nyelvre. A levelek új fényt vetnek Einstein és tudóstársai viszonyára, és beszámolnak a nagy tudós korai próbálkozásairól, hogy bebizonyítsa, a fénysugár elgörbül az erős gravitáció hatására.


Paul Davies - Az utolsó három perc
PAUL DAVIES, a University of Adelaide Templeton díjas természetfilozófia professzora a Világegyetem utolsó három percének lehetséges történetével foglalkozik. Ki ne lenne kíváncsi arra, milyen sors vár a kozmikus méretekhez képest parányi bolygóra, a Földre? A történet vége is robbanásszerűen heves lesz? A Nagy Bumm a Nagy Reccsel fejeződik be? Lehet, hogy a Halál a Teremtés ára? De lesz-e egyáltalán vége a világnak? Az emberiségnek vagy leszármazottainak – akár hús-vér élőlények, akár robotok – egyszer szembe kell nézniük az Apokalipszissel, vagy van remény a túlélésre egészen az örökkévalóságig?


Paul Davies - Az ötödik csoda
Paul Davies, a világszerte elismert tudós és több népszerű könyv szerzője ebben a művében a legújabb biogeneziselméleteket veszi sorra. A csak nemrég felfedezett, a Föld forró mélységeiben tanyázó „élő kövületek” és baktériumok lehetséges nyomai egy Marsról származó meteoritban alaposan felforgatták az eddigi nézeteket a legkorábbi élő szervezetekről. Az egyre gyarapodó bizonyítékok amellett szólnak, hogy az élet valahol mélyen a felszín alatt, korábban elviselhetetlennek tartott körülmények közepette született, és sziklákba zártan akár utazhatott is a Föld és Mars között, vagy talán bárhová a világűrön át.


Paul Davies - A kísérteties csönd
Legújabb, mindenkit izgalomba hozó könyvében Paul Davies megismertet a Földön kívüli élet keresésének legújabb eredményeivel. 1960. április 8-án egy fiatal amerikai csillagász, Frank Drake a Tau Ceti jelű csillag felé fordított egy rádiótávcsövet, és órákon át hallgatódzott, hátha sikerül valamilyen mesterséges eredetű jelet felfognia. Ez a szerény kezdet egy világméretű és potenciálisan felmérhetetlen jelentőségű projekt születését jelentette. A SETI - a Földön kívüli értelem keresése angol megfelelőjéből képezett betűszó - a tudomány, a technika, a kaland, a kíváncsiság és az emberiség sorsára vonatkozó merész látomások keveréke. A SETI mindeddig nem tudott eredményt felmutatni. Több millió órát töltöttünk már el hallgatódzással, ennek ellenére a csillagászok csak a kísérteties csönddel találták szembe magukat. Paul Davies felteszi a kérdést, mit jelent ez a csönd? Egyedül vagyunk a hatalmas Világegyetemben? Vagy talán ott vannak a Földön kívüliek, csak éppen nem küldenek felénk üzeneteket? Vagy körülvesznek minket az üzenetek, de egyszerűen nem vesszük észre őket? Kidobott pénz és elfecsérelt idő a SETI, vagy folytatnunk kell a keresést, újabb és még érzékenyebb antennákkal? Vagy rossz felé nézünk? És mi történne akkor, ha mégiscsak felfognánk egy jelet? Kellene-e válaszolnunk, és ha igen, akkor hogyan? A kísérteties csönd elkalauzol a múlt és a jelen közeli találkozásainak világába, előrepillant a jövőbe, megvizsgálja a bolygónkon kialakult szén alapú élet fizikai és kémiai hátterét, és felteszi a kérdést, hogy találunk-e valaha valami hasonlót bárhol másutt a Világegyetemben.


Paul Davies - Egyedül vagyunk a világegyetemben?
PAUL DAVIES e könyvének címében az emberiséget több mint kétezer éve izgató kérdés fogalmazódik meg. „Aligha kétséges, hogy ha akár csak egyetlen mikrobát sikerülne találnunk, amelyről hitelt érdemlően bizonyítható, hogy a földi élettől függetlenül fejlődött ki, akkor ez a felfedezés csakis a kopernikuszi vagy darwini forradalomhoz lenne hasonlítható" - állítja a szerző. „Ez lenne minden idők legjelentősebb tudományos felfedezése." „Amerikai tudósok egy csoportja olyan bizonyítékokra bukkant, amelyek azt tanúsítják, hogy több milliárd évvel ezelőtt - primitív egysejtűek alakjában - kialakulhattak az élet első formái a Marson. A kutatók a mikroszkopikus nagyságú organizmusok maradványait annak a meteoritnak a felszínén fedezték fel, amelyet 1984-ben találtak a déli sarkvidéken." (MTI, 1996. augusztus 8.) PAUL DAVIES szenzációs könyve arról szól, miként formálhatja át egy effajta felfedezés az önmagunkról és a Világegyetemről alkotott képet, s milyen hatással lehet a tudományra, a filozófiára és a vallásra. Csoda, véletlen vagy a fizika és a kémia törvényszerűségeinek következménye az élet megjelenése a Földön? Milyen érvek szólnak a hasonmás lények létezése mellett? Vajon van-e esélyünk egy nálunk sokkal fejlettebb civilizáció által küldött üzenet fogadására és megfejtésére? Az EGYEDÜL VAGYUNK A VILÁGEGYETEMBEN? arról győzi meg az olvasót, hogy a tudomány a tudományos-fantasztikumnál is fantasztikusabb szellemi kalandozást kínál.


Brian Greene - Az elegáns univerzum Nagy kedvenc!
Ami Einsteinnek nem sikerült - olyan elméletet találni, mely a természet erőit egyetlen, mindent magában foglaló egységes rendszerbe szervezi - azt Brian Greene könyvének "főhőse", a szuperhúrelmélet képes megmagyarázni. Az elegáns univerzum képzeletbeli űrutasok, a vidám park körforgása, locsolócsövön élő hangyák világa segítségével próbálja megmagyarázni a kozmosz megértésében az elmúlt tíz évben bekövetkezett lélegzetelállító fejlemények jelentős részét. A szerző megvilágítja a modern fizika néhány olyan alapvető fejezetét, mint a speciális relativitáselmélet, általános relativitáselmélet stb., miközben átad valamit a kutatók által sokáig keresett egyesített elmélet iránti lelkesedéséből. A szuperhúrelmélet egyesíti a kis és nagy kiterjedések fizikáját, a kozmosz legtávolabbi zugát jellemző és az anyag legkisebb morzsáját uraló törvényeket. A tér és az idő hagyományos dimenzióin túl féltárul egy mikroszkopikus rezgő húrok alkotta 11 dimenziós univerzum, amelyben a tér szövedéke télhasadhat, majd újra betöltozódhat.A korszerű kutatások álláspontjának tükrében Brian Greene a Világegyetem törvényszerűségeit firtatja, azt, hogy ezek hogyan változtatják meg a kozmoszról kialakut hagyományos képünket, és hogy milyen kihívásokkal szembesülünk a végső elmélet kidolgozásakor.


Stephen W. Hawking - A világegyetem dióhéjban
A nemzetközi tudományos közösség sok más tagjához hasonlóan Hawking professzor is a természettudomány Szent Grálját keresi, a kozmosz szívében rejtőző, de megfoghatatlanul tünékeny mindenség elméletét.A Világegyetem dióhéjban című könyvében úgy tárja fel a Világegyetem titkait, hogy végigvezet saját kutatási területein - a szupergravitációtól a szuperszimmetriáig, a kvantumelmélettől az M-elméletig és a holográfiától a dualitásig. Legizgalmasabb szellemi kalandjában megpróbálja egyetlen, teljes körű, a Világegyetem minden eseményét leíró elméletté egyesíteni Einstein általános relativitáselméletét és Richard Feynman sokszoros történelmekre vonatkozó elgondolását. Segítségével elevezhetünk a természettudománynak azokra a legvadabb vizeire, ahol a szuperhúr-elmélet és a pébránok jelenthetik a rejtély megoldásának a kulcsát.


Stephen W. Hawking - A nagy terv
Mikor és hogyan kezdődött az Univerzum története? Miért vagyunk itt? Miért van ott valami a semmi helyett? Mi a valóság természete? Miért vannak a természeti törvények olyan pontosan beszabályozva, hogy éppen megengedjék a hozzánk hasonló lények létezését? És végül, a Világegyetemünkre érvényesnek látszó „nagy terv” bizonyítékot jelent-e egy jóindulatú Teremtő létezése mellett, aki mozgásba hozta a világ fejlődését – vagy a természettudomány másmilyen választ ad erre a kérdésre?
Stephen Hawking és Leonard Mlodinow legújabb könyvükben briliánsan szellemes, ugyanakkor egyszerű és közérthető nyelven mutatják be az Univerzum rejtelmeire vonatkozó, legfrissebb tudományos elképzeléseket. Elmondják, hogy a kvantumelmélet szerint a kozmosznak nem egyetlen létezése vagy történelme van, hanem az univerzum minden lehetséges történelme egyidejűleg létezik. Amikor ezt az Univerzum egészére alkalmazzuk, az elképzelés megkérdőjelezi az ok és okozat viszonyának hagyományos felfogását. A szerzők szerint az a tény, hogy a múlt nem ölt határozott formát, azt jelenti, hogy nem a történelem hoz létre bennünket, hanem mi magunk hozzuk létre a történelmet, azáltal, hogy megfigyeljük a múltat. A szerzők kifejtik, hogy mi magunk is a korai Világegyetemben fellépő kvantumfluktuációk leszármazottai vagyunk, és megmutatják, miként jelzi előre az elmélet a „multiverzum” létezését – amely elképzelés szerint a miénk csak egyike annak a rengeteg univerzumnak, amelyek mindegyikében eltérő természeti törvények uralkodtak, és amelyek mind spontán módon, a semmiből bukkantak elő.
Emellett Hawking és Mlodinow megkérdőjelezi a valóság hagyományos fogalmát, amikor felállítják a valóság „modellfüggő” elméletét mint a legjobb elméletet, amelynek felfedezésében reménykedhetünk. Végül megvizsgálják az M-elméletet mint a minket és az egész Világegyetemünket irányító törvények magyarázatát. Ez az elmélet jelenleg az egyetlen életképes jelölt arra, hogy a „mindenség elmélete” legyen. Ha sikerül bebizonyítani az elmélet helyességét, írják a szerzők, akkor ez lesz az az egyesített elmélet, amelyet már Einstein is keresett.
A nagy terv bármely más könyvnél informatívabb és provokatívabb útikalauz azon felfedezések világába, amelyek megváltoztatják világképünket, és alapjaiban fenyegetik legjobban kedvelt elképzeléseink némelyikét.


Stephen W. Hawking - Az idő még rövidebb története
Stephen Hawking világszerte ismert sikerkönyve, Az idő rövid története, mérföldkő volt a tudományos ismeretterjesztés történetében. Ennek csak egyik oka a szerző lebilincselő stílusa, a másik viszont az általa tárgyalt lenyűgöző témák: a tér és az idő természete, Isten szerepe a teremtésben, a Világegyetem története és jövője. Kétségtelen tény viszont, hogy a könyv megjelenése óta sok olvasó jelezte Hawking professzornak, hogy milyen nehézséget okozott a könyvben szereplő legfontosabb fogalmak megértése. Ezért született meg Az idő még rövidebb története. A szerző szerette volna korábbi könyve mondanivalóját még érthetőbbé tenni olvasói számára - és egyúttal kiegészítette azt a legújabb tudományos megfigyelések és felfedezések ismertetésével.


Stephen W. Hawking - Roger Penrose - A tér és az idő természete
Einstein szerint a Világegyetem legérthetetlenebb tulajdonsága éppen az, hogy megérthető. Igaza volt-e? Hogyan alkotható meg a kvantumelmélet, amely az Ősrobbanást követő első pillanatokat éppúgy meg tudja magyarázni, mint a fekete lyukaknak nevezett rejtélyes objektumok fizikáját? Milyen rendkívüli kvantumtechnikai folyamatok hatására képesek a fekete lyukak párologni, és mi történik mindazzal az információval, amit ezek a lyukak elnyelnek? Miért előrefelé folyik az idő és miért nem visszafelé?Könyvünkben a világ egyik legnevesebb fizikusa, és matematikusa Stephen Hawking (Az idő rövid története írója) és Roger Penrose (A császár új elméje szerzője) fejti ki egymással merőben ellentétes véleményét a fenti kérdésekről. Vitájukból az olvasó felismerheti, hogy mennyire különbözőképpen lehet felfogni a felfoghatatlant.


Stephen W. Hawking - Einstein álma és egyéb írások
Stephen Hawking nevét Az idő rövid története című könyve tette világhírűvé, amely tudományos műveknél példátlan népszerűségre tett szert. Most, esszéinek és egyéb írásainak e kötetéből közelebbről is megismerhetjük az embert, a tudóst, a képzeletdús és szigorú gondolkodót. Beszéljen akár gyermekkoráról, tanulmányairól, könyvének bestsellerré válásáról vagy az univerzum eredetéről és jövőjéről; tiszta stílusban, visszafogott humorral egy lenyűgöző egyéniség szól hozzánk.
„Örökké tágulni fog a világegyetem, vagy minden összeomlik a Nagy Zuttyban, amely értelmetlenné teszi a fizikai törvényeket? Stephen Hawking, a bámulatosan népszerű Az idő rövid története című könyv szerzője fényt derít az idő és az űr legsötétebb régióira, és rendkívüli jövőképet vetít elénk.” /The Times/


Lee Smolin - Mi a gubanc a fizikával?
Lee Smolin elismert elméleti fizikus amellett érvel ebben a tanulságos könyvben, hogy a fundamentális fizika - a természet alaptörvényeinek kutatása - kezd tévútra jutni. Az extra dimenziókról, egzotikus részecskékről, párhuzamos világegyetemekről és az elemi húrokról szóló elképzelések elkápráztatták a nagyközönséget - és megragadták a szakemberek képzeletét. Ezek az elképzelések azonban nincsenek kísérletileg igazolva, és közülük némelyik, köztük a húrelmélet, látszólag nem is kecsegtet ilyen lehetőséggel. A területet mégis ezek a hipotézisek uralják, magukhoz csábítva a legtehetségesebb kutatókat és a finanszírozás jelentős részét, olyan légkört teremtve, amelyben az újonnan felbukkanó, más utat járó fizikusok sokszor hátrányba kerülnek. Smolin felhívja rá a figyelmet, hogy ez a helyzet magát a tudományos fejlődést hátráltatja. Világosan, szenvedélyesen és mégis szakszerűen, közvetlen stílusban foglalja össze azokat a problémákat, amelyekkel szembe kell néznie a modern fizikának. Egyben felvázolja a lehetséges kiutat jelentő irányzatok biztató kilátásait. Lee Smolin fizikai tájékozottsága szokatlanul széles körű és alapos, kritikus észrevételei pedig különösen mélyenszántóak, ezért állításának, mely szerint a húrelmélet felelős a valódi fejlődés megtorpanásáért a fundamentális fizikában az elmúlt negyed század során, komoly súlya van. Érdemes végigolvasni ezt az izgalmas könyvet, és kialakítani saját véleményünket.


Timothy Ferriss - A világmindenség
Amióta a kozmológia tudománnyá nőtte ki magát, szorosan összekapcsolódott a fizikával. Nem véletlen, hogy az általános relativitáselmélet jelentéstartalmának letisztulásával kapott szárnyakat. Einstein elmélete volt az első, melytől univerzális megoldást lehelett remélni a világegyetem kialakulására és fejlődésére vonatkozóan is. Ezek a remények nem minden tekintetben váltak valóra, egyre inkább kiderült, hogy az univerzum megértéséhez még Einstein gravitációs elméleténél is bonyolultabb, általánosabb elméletre van szükség. Így aztán a kozmológia lassanként szerves egységbe olvad a fizika makroszkopikus szintű általános elméleteivel, de ami még ennél is furcsább, napjainkban úgy látszik, hogy a világegyetem jellegét a szubatomi szinten megnyilvánuló kölcsönhatások alakították. Az elméletalkotás alapja a megfigyelés. Bizonyos alapvető természeti állandók értékének pontos meghatározását csak műszereink fokozatos fejlesztésétől remélhetjük. A Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová megyünk? kérdésekre nem csak a tudomány keresi a választ. A filozófia, a művészet, a vallás egyként illetékes. Ferris, aki kozmológus, szakmájának prominens képviselője, emellett tud is, szeret is írni, toleráns ember. Önmagát és kollégáit nem tekinti csalhatatlannak, a tudomány válaszait sem kizárólagosaknak. Ez is csak egy út, mely a megismeréshez elvezethet, tele buktatókkal, fordulalokkal, ragyogó szellemi alkotásokkal és esendő emberi életekkel. De mint oly sok területen, itt is igaz, hogy a megismeréshez vezető út legalább olyan fontos, mint az eredmény maga.


Antalffy Tibor - Mi volt előbb Isten vagy ősrobbanás
1933-ban született, iskoláit, tanulmányait Budapesten és Melbourne-ben (Ausztrália) végezte. A Kádár-korszak alatt évtizedeken át műszaki és tudományos munkákat fordított magyarra. Szakterülete? Nos, Anta(fFy Tibor nem kozmológus, nem részecskefizikus, de még csak nem is teológus. Egész életében szabadúszó volt, aki anyagilag nem függött dékánoktól, igazgatóktól, megszokta, azt mond és ír, amit gondol, és most sokunk hasznára elhatározta, hogy közzé teszi "kozmológiai gondolatait" az Istennel és az ősrobbanással kapcsolatban. Ezek a gondolatok lehet, hogy jók, lehet hogy rosszak, a mai világban nem könnyű eligazodni, lehet velük egyetérteni, lehet velük élesen szembehelyezkedni, lehet őket utálni, vagy éppen kedvelni, egy dolgot nem lehet velük csinálni, mellettük közömbösen elmenni, mert Antalffy Tibor gondolatai, megfigyelései gondolkodásra késztetők.Eddig csak elhittük, de most itt az első tudományos bizonyíték arra, hogy van teremtő Isten. A könyv címét, Mi volt előbb Isten vagy ősrobbanás? a következőképpen kell értelmezni: Vajon Isten az ősrobbanással teremtette-e meg a Világot, vagy az ősrobbanás isteni teremtés nélkül következett be (mondjuk úgy, magától) majd 13, 7 milliárd évvel később a színen megjelenő Ember alkotta meg az Istent saját használatára. A kérdés eldöntéséhez elsősorban kozmológiai és kvantummechanikai ismeretekre van szükség, de az Ember ma már eleget tud ahhoz, hogy Isten léte tudományosan is bizonyítható legyen.A szerző kifejezetten tudományos kételkedéssel látott a kérdés megválaszolásához és arra a következtetésre jutott, hogy a (egújabb tudományos eredmények egyértelműen egy olyan, nem anyagi világ létezésére utalnak, ami Isten létét elengedhetetlenül feltételezi.


John Gribbin - Schrödinger macskája Még nagyobb kedvenc!
A Schrödinger macskája ismerteti a kvantummechanika teljes történetét, a bármely kitalációnál különösebb igazságot. John Gribbin lépésről lépésre vezeti be az olvasót ebbe az egyre bizarrabb és lebilincselőbb világba, cserébe csak annyit kér, hogy nyitott elmével figyeljünk rá. Bemutatja azokat a tudósokat, akinek a kvantummechanika kifejlődését köszönhetjük. Szemügyre veszi az atomokat, a sugárzást, az időutazást, a Világegyetem születését, a szupravezetőket és magát az életet. Ebben a gyönyörűségekkel, rejtelmekkel és meglepetésekkel teli világban keresi Schrödinger macskáját - a kvantumok valóságát - miközben minden olvasó világosan megérti napjaink legfontosabb kutatási területét - a kvantummechanikát.


John Gribbin - Az idő születése
" ... 1997 közepén sikerült az áttörés. A HST adatait felhasználva sikerült bebizonyítani, hogy a világegyetem valóban öregebb, mint a benne található csillagok. Az idő születése a hamis nyomok és zsákutcák félhomályos útvesztőjében az igazság felé araszolás hiteles története, amelyet az a ragyogó tehetségű tudományos író beszél el, aki kutató csillagászként maga is részese volt a döntő ütközetnek."


John Gribbin - Schrödinger kiscicái
Igaz-e az, hogy egy fényrészecske két helyen is lehet egyszerre? Képes-e egy atom valóságosan egyidejűleg két különböző úton végigmenni? Megállhat-e az idő? Ebben a lebilincselően érdekes könyvben John Gribbin, a népszerű ismeretterjesztő író a kvantumvilág rejtelmeit veszi szemügyre. A címben szereplő "kiscicák" Schrödinger híresen határozatlan macskájának a kölykei. A szerző gondolatban elviszi őket a Világegyetem átellenes végeire - kalandjaikon keresztül teszi szemléletessé a modern kvantummechanika zavarba ejtő paradoxonait. Gribbin elkalauzolja az olvasót az új tudományterület meghökkentő lehetőségeinek világába, így például megismerkedhetünk a feltörhetetlen "kvantumkóddal" és a Star Trek típusú teleprotációs géppel. Az igazság felé araszolás hiteles története, amelyet az a ragyogó tehetségű tudományos író beszél el, aki kutató csillagászként maga is részese volt a döntő ütközetnek."


John Gribbin - Természettudományokról mindenkinek
John és Mary Gribbin hétköznapi szavakat használva írja le az atom részeinek működését, a fajok eredetét, a világegyetem születését, bemutatva, mennyit is tudtunk a világról a 20. század legvégén. Könyve olvasmányosan és világosan mutatja be, hogy mit tudtak meg eddig tudósaink a dolgok természetéről, és érezteti azt az izgalmat, ami a világegyetemben elfoglalt helyünk keresését kísérte.


Lennox, John C. - A tudomány valóban eltemette Istent?
John C. Lennox az Oxfordi Egyetem matematika professzora, aki logikai érvekkel mutatja be a tudományos gondolkodás a lézetésre vonatkozó kérdéseit, és rávilágít a ma tudományos körökben létrejött ateista és teista világnézetek megnyilvánulásaira. Legnagyobb vitapartnere Richard Dawkins, aki szintén az Oxfordi Egyetemen tanít, és az ateista álláspont mellet teszi le az érveit. A tudomány és a vallás viszonyának kiváló, érvekkel alátámasztott újraértékelése, amely új fényben világítja meg napjaink fő vitáit.
Ez a rövid könyv több, mint csupán a címében feltett mély kérdés kritikai elemzése. Tudományos deketívtörténet, amely gondolkodásra készteti az olvasót, ahogy apránként helyükre kerülnek a bizonyítékok...


John D. Barrow - A végtelen könyve
A végtelen biztos, hogy a legfurcsább gondolat, amelyet az ember valaha is kiötlött. Honnan jött, és mit mond nekünk a Világegyetemünkről? Valóban vannak végtelenek? Vagy a végtelen csak egy címke valami elérhetetlenre, akármeddig számolunk is? A végtelenek, olyanok, mint a számok, ahol egyesek nagyobbak másoknál, és van egy végtelen mindenek fölött, ami nagyobb az összes többinél? Elvégezhetünk végtelen számú dolgot véges idő alatt? A Világegyetem végtelen? Végtelenül öreg, és örökké létezni fog? Az anyag végtelenül osztható egyre kisebb darabokra?
De a végtelen az a hely is, ahol olyan dolgok történnek, amelyek nem történnek meg. A végtelen Világegyetemet mindenféle furcsa paradoxonok és fantáziák jellemzik. Ha Világegyetemünk végtelen, akkor talán mindenkinek végtelen számú másolata ebben a pillanatban éppen ezt a mondatot olvassa egy ugyanilyen bolygón valahol a Világegyetem más részein. Milyen egy olyan világegyetemben élni, ahol semmi nem eredeti, ahol örökké lehet élni, ahol bármit meg lehet tenni, és meg is tesznek, újra meg újra?
Ilyen mély kérdések merülhetnek fel bennünk a végtelen kapcsán. A történelem folyamán a végtelen régebben veszélyes fogalom volt. Sokak veszítették el életüket, szabadságukat vagy karrierjüket pusztán azért, mert beszéltek róla. A végtelen könyv végigvezeti az Olvasót ezeken a veszélyes gondolatokon, és a különös válaszokon, amelyekkel a tudósok, matematikusok, filozófusok és teológusok kísérelték meg ép elménk megőrzését.
John D. Barrow a cambridge-i egyetem alkalmazott matematikai és elméleti fizikai tanszékének matematikus kutatója. Több sikerkönyv fűződik a nevéhez, például a Theories of Everything (Mindenelméletek), az Impossibility (Lehetetlenség) és a The Book of Nothing ( A semmi könyve, magyarul is megjelent).


John D. Barrow - A világegyetem születése
A világ 26 országában egyidejűleg megjelenő sorozat nyitó darabja bepillantást nyújt a bennünket körülvevő világ természetébe, és közérthető módon a kozmológiai szempontokat követve közreadja a modern természettudományok legújabb eredményeit. Ez a tudomány kutatja a világmindenség tér- és időbeli szerkezetét, igy az anyagot alkotó elemi részecskék mikrovilágát csakúgy, mint a csillagok és galaxisok csillagászati összefüggéseit, egy úgynevezett kozmológiai modell felállításának segítségével, amely a világegyetem keletkezésének, szerkezetének és történetének egyszerűsített matematikai leírását adja. A könyv nyolc fejezete megpróbál a világegyetem kezdeteiről képet adni, néhány alapvető kérdés megfogalmazásával, például: Milyen bizonyítékaink vannak a világegyetem korai történetére vonatkozóan? Melyek a legújabb elméletek a világegyetem keletkezésének lehetséges módjairól? Milyen kapcsolatban van saját létezésünk a világegyetem történetével? A kötetben magyar nyelvű ajánló irodalomjegyzék is helyet kapott - nemcsak a szakemberek, hanem a téma iránt érdeklődők figyelmére is számíthat.